Hölgyeim, jó hírem van! Amerikai kutatók megállapították, hogy a lányok ugyanolyan tehetségesek matematikából, mint a fiúk. A pennsylvaniai Villanova Egyetem tudósai összesen hatvankilenc ország csaknem félmillió, tizennégy és tizenhat év közötti diákjának teljesítményét elemezték a 2003-as TIMSS- és PISA-tanulmányok adatai alapján.

"A nőknek ebben a tudományágban való hátrányáról kialakult klisék éles ellentétben állnak a tudományos adatokkal" - közölte Nicole Else-Quest, a kutatás vezetője.

 

1895-ös királyi rendelet lehetővé tette, hogy  nők is szerezhessenek bölcsész, orvosi és gyógyszerész diplomát, ám Hugonnay Vilma kérelmét ismét elutasították, és csak két évvel később, néhány vizsga letétele után avatták őt doktorrá, így lett ő az első orvosnő Magyarországon. Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban női és szegény betegekkel foglalkozott.

 

 

Oklevele átvétele után tanított is, előadásokat tartott a Bábaképző Intézetben, majd 1907-ben megjelent legfontosabb munkája, A nő mint háziorvos  címmel – ami részben fordításokon alapult, de hasznos gyakorlati ismeretekkel egészítette ki.

 

Az első magyar doktornő, Hugonnay Vilma életpályája még a XXI. század elején is lenyűgözőnek hatna, pedig minden érdemét a XIX. század végén, a XX. század elején szerezte, amikor női mivolt szinte leküzdhetetlen hátránynak számított karrierje építésében.

 

 

Hugonnay Vilma (illetve ahogy ő használta nevét: Hugonnai Vilma) a forradalmat megelőző évben, 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, a gyönyörű Száraz-Rudnyánszky kastélyban, egy grófi család ötödik gyermekeként.

Meitner, Wu és mások sorsa azt a benyomást kelti, hogy a nők hátrányt szenvednek a természettudományos pályákon. A nőmozgalmak erősödésével párhuzamosan gyakran elemezték ezt a kérdést. Az Amerikai Fizikai Társulat két éve végzett felmérése viszont meglepő eredményhez vezetett: a fizikusnők ugyanolyan olyan sikeresek az Egyesült Államokban, mint a férfiak, csak éppen kevesebben vannak.

 

A természettudományok művelői között továbbra is a fizikában a legmagasabb a férfiak aránya.

1907-ben született egy kis családi farmon a Pennsylvania állambeli Springdale-ben. Nagyobb testvéreinek és neki is édesanyjuk tanította a természettudományt. Carson mohón olvasott, és fiatal korától tehetséges írónak tartották. Nyolc évesen kezdett történeteket írni, és ezekben gyakran állatokat is szerepeltetett. Első történetét tíz éves korában adták ki. Legkedvesebb témája az óceán élete volt.

Az amerikai biológus számára 1962-ben megjelent Silent Spring (Néma tavasz) c.

 

Friederike Victoria Gessner néven született 1910-ben Ausztriában. Gyermekkorát egy majorságban töltötte az anyja rokonánál. Bár szeretett más gyerekekkel játszani, úszni és teniszezni, mégis jobban szeretett a helyi erdésszel hosszú sétákat tenni és történeteket hallgatni a vadállatokról. Szeretett rajzolni, festeni, elsősorban virágokat. Amikor Afrikában élt, húsz afrikai törzs tagjairól készített képeket.

 

 

 

Fiatal nőként a nagyanyjával Bécsben élt.

 Jane Goodall (1934-), Louis Leaky mellett dolgozott fiatalon, de őt inkább az állatok viselkedése érdekelte. Angol etológus, antropológus és primatológus, a csimpánzok szociális és családi életének egyik legjobb tudója, kutatója, a Jane Goodall Intézet és a tanzániai Gombe Nemzeti Park igazgatója. Jane gyermekkorában ajándékba kapott egy csimpánzkölyköt mintázó állatfigurát, melyet imádott, és amely mai napig angliai otthonában, egy karosszékben ül

 

1923. február 6-án Londonban született Mary Leakey, a 20. század egyik leghíresebb régésze és antropológusa. A művészcsaládban világra jött Mary őskor iránti szeretete már gyermekkorában megmutatkozott: a hosszas franciaországi tartózkodásaik alatt előszeretettel másolt nagyfokú pontossággal sziklarajzokat és barlangfestményeket. A lány antropológia, valamint régészet iránti rajongása felnőtt korában is megmaradt.Egy ideig archeológiát és geológiát hallgatott az egyetemen, majd a száraz ismeretanyag helyett inkább terepmunkára vágyott.

 

Margaret Mead (1901-1978) amerikai antropológus világhírnevét legalább annyira köszönhette szuggesztív egyéniségének és szókimondó természetének, mint tudományos eredményeinek.

 

1925-ben Szamoa-szigetén végzett terepmunkát, erről írt könyve bestseller lett. A Csendes-óceán szigetein tett 14 utazása során írásbeliség nélküli népeket tanulmányozott. Figyelte az emberek közti kapcsolatokat, beszédjüket és testbeszédjüket. Egyes szigeteken arra figyelt fel, hogy ott az asszonyok foglalkoznak az üzlettel, a férfiak pedig művészek.

 Wu Chien Shuingnak is járt volna Nobel-díj, de ő sem kapta meg. Wu (1912-1997) Kínában született, apja iskolaigazgató volt. Wu a Nankingi Egyetemen szerzett diplomát. Nagyon kedvelte a fizikát.

 

Tanulmányait az Egyesült Államokban folytatta, távozása mellett szólt a zavaros kínai belpolitikai helyzet is. A Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben doktorált fizikából, itt ismerte meg szintén fizikus férjét. Kísérleti fizikus volt, ezért is keresték meg egy forradalmian új gondolat, egy elméleti felvetés ellenőrzésére.

Marie Curie-hez hasonlóan Lise Meitner

(tulajdonképpen Elise Meitner, szül. Bécs, 1878. november 17-én) is az atommagfizikában ért el maradandó, korszakos eredményeket. Polgári iskolába járt, mert gimnáziumba lányokat nem engedtek beiratkozni. Ezután franciatanári vizsgát tett, ezenkívül magántanulóként felkészült az érettségire, és 1901-ben 22 évesen megszerezte a gimnáziumi végzettséget Bécsben. Ő volt az első nő, aki a Bécsi Egyetemen fizikából szerzett doktorátust.

 

A tudós nők közül kétségtelenül Marie Curie a legismertebb. Maria Sklodowska néven született, 1867-ben Varsó közelében. lengyel származású francia fizikus és kémikus, a radioaktivitás úttörő kutatója. Ő volt a párizsi egyetem első női professzora, azonkívül elsőnek kapott kétszer Nobel-díjat, a fizika, illetve a kémia területein végzett munkájáért. 1903-ban Henri Becquerellel és férjével, Pierre Curie-vel megosztva kapta meg a fizikai Nobel-díjat, majd 1911-ben (egyedüliként) a kémiai Nobel-díjat.

Hildegard von Bingen avagy Bingeni Szent Hildegárd volt az első tudós nő,akinek művei máig is fennmaradtak. 1098-ban született, gazdag német család tizedik gyermekeként. A disibodenbergi bencés kolostorban, ahol nyolc éves korától nevelkedett, Boldog Judit tanítványa, akinek halála után a közösség apátnője lett Később maga is kolostort alapított, Rupersbergenben. Állandó víziói és profétikus látomásai volt. Emellett azonban természettudományi és orvosi könyveket írt.

 

Napjainkban éppoly nehéz nőként érvényesülni, mint az elmúlt századokban, erre utaló tény az is, hogy 186 orvosi Nobel-díjas között, méltatlanul mindösszesen 7 nő található, holott kiváló kutatónők voltak, mégis alig tud róluk a világ. Ezért bejegyzés sorozatomban e 7 tudós hölgyet szeretném bemutatni az ókortól napjainkig:

 

A matematikatörténet első nőalakja az ókor végén élt Alexandriában, neve Hüpatia (idegen írásmóddal: Hypatia, görögül: Υπατία) (kb.370-415 március) matematikus, csillagász és filozófus.