A tudós nők közül kétségtelenül Marie Curie a legismertebb. Maria Sklodowska néven született, 1867-ben Varsó közelében. lengyel származású francia fizikus és kémikus, a radioaktivitás úttörő kutatója. Ő volt a párizsi egyetem első női professzora, azonkívül elsőnek kapott kétszer Nobel-díjat, a fizika, illetve a kémia területein végzett munkájáért. 1903-ban Henri Becquerellel és férjével, Pierre Curie-vel megosztva kapta meg a fizikai Nobel-díjat, majd 1911-ben (egyedüliként) a kémiai Nobel-díjat.

Apja tanár volt. 1883. június 12-én, 15 éves korában érettségizett a varsói lánygimnáziumban, kiváló eredménnyel. Az egyetemre nem vették fel, mert egyrészt nő volt, másrészt mert lengyel. Az 1863-as lengyel felkelést az oroszok ellen cári megtorlás követte; a felkelés következtében a Sklodowski család jelentős anyagi veszteségeket szenvedett, ami aztán kihatott Maria és testvérei jövőjére is, nehézségeket okozva előrehaladásukban. Az érettségi utáni évet Maria vidéken töltötte apja rokonainál, azután apjával élt Varsóban.

Sokáig magántanítóként működött, és segítette testvérét, Bronisławát, aki orvostanhallgató volt a párizsi egyetemen. 1891-ben Párizsba ment tanulni, itt ismerte meg 1894-ben Curie professzort. 1895-ben házasodtak össze.Két lányuk született, Iréne és Eve. Eve könyvet írt édesanyjáról, szüleiről, a kötet magyarul is sok kiadást ért meg. Iréne fizikus lett, férjhez ment Fréderic Joliot-hoz, és sikeres tudóspárost alkottak. Ők fedezték fel a mesterséges radioaktivitást, azt a lehetőséget, hogy az atommagjukba való beavatkozással a stabil elemek is sugárzóvá alakíthatók. A sors furcsa játéka, hogy az anya a spontán, lánya pedig a mesterséges radioaktivitás felfedezője lett. Mindketten Nobel-díjat kaptak, és az anya megérte lánya elismerését.

A házaspár sokéves fáradságos munkájának alapanya a Csehországból származó uránszurokérc volt. Marie hideg és barátságtalan csarnokban végezte a sugárzó anyagok szétválasztásának monoton és nehéz munkáját. Módszereket dolgozott ki a rádiumnak a többi anyagtól való elválasztására. Ezek akkor váltak fontossá, amikor megkezdődött az erősen gammasugárzó rádium gyógyászati, daganatterápiás alkalmazása. (Marie nem szabadalmaztatta az eljárást.)

1906-ben váratlanul meghalt Pierre, lovaskocsi gázolta el. Marie átvette férje tanszékének vezetését, ő lett az egyetem első női professzora. Hiába volt világhíres, nőként nehezebb volt a tudományos karrier felső lépcsőfokaira eljutnia, a lapok támadták, amikor akadémiai tagságra jelölték. A nemzetközi tudósközösségben viszont egyenrangú volt a többi nagysággal. Az 1911. évi Solvay kongresszuson a már akkor, vagy később Nobel-díjjal elismert urak között Marie volt az egyetlen hölgy, igaz, hamarosan már kétszeres Nobel-díjas. 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott a polónium felfedezéséért, a rádium fémállapotban való előállításáért, természetének és vegyületeinek vizsgálatáért. 1918-ra készült el Párizsban a Rádium Intézet, amely elismert nemzetközi kutatóhellyé vált. Marie előadókörutakat tartott Európában és az Egyesült Államokban, támogatásokat szerzett a rádiumkészletek növeléséhez. A sugárzások okozta leukémiában halt meg Franciaországban, 66 évesen, 1934. július 4-én.

1995-ben Mitterand francia elnök döntése alapján Pierre és Marie Curie földi maradványait a Pantheonban temették el Párizsban. 2005-ben a franciák a 4. helyen minden idők egyik legnagyobb franciájává választották Marie Skolodowska-Curie-t (az 1. helyre de Gaulle tábornokot tették).