Napjainkban éppoly nehéz nőként érvényesülni, mint az elmúlt századokban, erre utaló tény az is, hogy 186 orvosi Nobel-díjas között, méltatlanul mindösszesen 7 nő található, holott kiváló kutatónők voltak, mégis alig tud róluk a világ. Ezért bejegyzés sorozatomban e 7 tudós hölgyet szeretném bemutatni az ókortól napjainkig:

A matematikatörténet első nőalakja az ókor végén élt Alexandriában, neve Hüpatia (idegen írásmóddal: Hypatia, görögül: Υπατία) (kb.370-415 március) matematikus, csillagász és filozófus. Ő az első ismert matematikusnő. Apja alexandriai Theón, aki szintén matematikával, csillagászattal, filozófiával és zenével foglalkozott az alexandriai Musszeionban.

Hüpatia Gasparo festményén

Hüpatia népszerű tanár volt, messze földről is vonzott hallgatókat. Műveiben egyebek mellett a bolygók mozgásával, számelmélettel, kúpszeletekkel foglalkozott. Csillagászati eszközöket és táblázatokat is készített. Az újplatóni és az arisztotelészi filozófia összhangba hozásán fáradozott. Tudásával igen nagy tiszteletet vívott ki, tanácsait a legmagasabb körök, köztük Orestes, Alexandria római prefektusa is nagyra értékelte. A pogány Orestes szembekerült a város keresztény püspökével, Cirillel, mert ellenezte a zsidók kiűzését a városból (Orestest aztán keresztény szerzetesek megölték).

Hüpatia rendkívüli egyéniség lehetett. A férfi tudósok, tanárok öltözetét viselte, nem hordott női ruhákat. Maga hajtotta kocsival közlekedett, ez sem illett a nőktől elvárt viselkedési mintába. Pogány maradt a keresztény többségű városban is, ezért Cirill püspök több prédikációjában elítélően szólt róla. (Cirill [Kürillosz] a katolikus egyház szentje, egyháztanító, a zsinat az ő kezdeményezésére ítélte el Nesztoriosz pátriárka tanításait.)

Hüpatia meggyilkolása Kürillosz püspöksége 4. évének böjti időszakában, azaz 415. márciusban történt.Szókrátész szerint Hüpatia politikai irigységnek lett az áldozata. Alexandriában a 4-5. század fordulóján a politikai légkör nem kedvezett a pogányok számára. 391-ben Theophilosz alexandriai pátriárka leromboltatta az összes pogány templomot, és valószínűleg az alexandriai könyvtárban is megvizsgáltatta a könyveket, hogy melyek azok, amelyek a keresztény tanokkal nem egyeznek. Hüpatiához írt levelében arról panaszkodott tanítványa és csodálója, Szünesziosz (későbbi püspök), hogy a keresztények túlbuzgóságukban beperelték, mert tiltott könyveket tartott otthoni könyvtárában. Ilyen előzmények után érthető, hogy 415-ben a felizgatott tömeg követelte a pogány Hüpatia megbüntetését, aki varázslataival még a prefektusokat és a népet is maga mellé állította. A Kürillosz püspök és a római prefektus – Oresztész – közötti viszályt is a tudósnő praktikáinak tulajdonították. Így nem csoda, hogy meggyilkolása után a csőcselék éltette Kürilloszt, mint aki Alexandriát megszabadította a pogány asszonytól. Kürilloszt egyenesen új Theophilosznak nevezték, mint aki megtisztította a várost az utolsó bálványimádótól is.

Hüpatia a későbbi korokban szimbólum lett. Briliáns elméje mellett csodálták rendkívüli szépségét, báját, kedvességét, már ókori tanítványai rajongtak érte, sőt voltak, akiket annyira elbűvölt, hogy szerelmesek lettek belé. A róla kialakult képet tovább erősítette a 18-19. században róla megjelent számtalan romantikus mű, amely a szép és okos nő harcát szimbolzálta a férfiak társadalmában.