Friederike Victoria Gessner néven született 1910-ben Ausztriában. Gyermekkorát egy majorságban töltötte az anyja rokonánál. Bár szeretett más gyerekekkel játszani, úszni és teniszezni, mégis jobban szeretett a helyi erdésszel hosszú sétákat tenni és történeteket hallgatni a vadállatokról. Szeretett rajzolni, festeni, elsősorban virágokat. Amikor Afrikában élt, húsz afrikai törzs tagjairól készített képeket.

 

 

 

Fiatal nőként a nagyanyjával Bécsben élt.

 Jane Goodall (1934-), Louis Leaky mellett dolgozott fiatalon, de őt inkább az állatok viselkedése érdekelte. Angol etológus, antropológus és primatológus, a csimpánzok szociális és családi életének egyik legjobb tudója, kutatója, a Jane Goodall Intézet és a tanzániai Gombe Nemzeti Park igazgatója. Jane gyermekkorában ajándékba kapott egy csimpánzkölyköt mintázó állatfigurát, melyet imádott, és amely mai napig angliai otthonában, egy karosszékben ül

 

1923. február 6-án Londonban született Mary Leakey, a 20. század egyik leghíresebb régésze és antropológusa. A művészcsaládban világra jött Mary őskor iránti szeretete már gyermekkorában megmutatkozott: a hosszas franciaországi tartózkodásaik alatt előszeretettel másolt nagyfokú pontossággal sziklarajzokat és barlangfestményeket. A lány antropológia, valamint régészet iránti rajongása felnőtt korában is megmaradt.Egy ideig archeológiát és geológiát hallgatott az egyetemen, majd a száraz ismeretanyag helyett inkább terepmunkára vágyott.

 

Margaret Mead (1901-1978) amerikai antropológus világhírnevét legalább annyira köszönhette szuggesztív egyéniségének és szókimondó természetének, mint tudományos eredményeinek.

 

1925-ben Szamoa-szigetén végzett terepmunkát, erről írt könyve bestseller lett. A Csendes-óceán szigetein tett 14 utazása során írásbeliség nélküli népeket tanulmányozott. Figyelte az emberek közti kapcsolatokat, beszédjüket és testbeszédjüket. Egyes szigeteken arra figyelt fel, hogy ott az asszonyok foglalkoznak az üzlettel, a férfiak pedig művészek.

 Wu Chien Shuingnak is járt volna Nobel-díj, de ő sem kapta meg. Wu (1912-1997) Kínában született, apja iskolaigazgató volt. Wu a Nankingi Egyetemen szerzett diplomát. Nagyon kedvelte a fizikát.

 

Tanulmányait az Egyesült Államokban folytatta, távozása mellett szólt a zavaros kínai belpolitikai helyzet is. A Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben doktorált fizikából, itt ismerte meg szintén fizikus férjét. Kísérleti fizikus volt, ezért is keresték meg egy forradalmian új gondolat, egy elméleti felvetés ellenőrzésére.

Marie Curie-hez hasonlóan Lise Meitner

(tulajdonképpen Elise Meitner, szül. Bécs, 1878. november 17-én) is az atommagfizikában ért el maradandó, korszakos eredményeket. Polgári iskolába járt, mert gimnáziumba lányokat nem engedtek beiratkozni. Ezután franciatanári vizsgát tett, ezenkívül magántanulóként felkészült az érettségire, és 1901-ben 22 évesen megszerezte a gimnáziumi végzettséget Bécsben. Ő volt az első nő, aki a Bécsi Egyetemen fizikából szerzett doktorátust.

 

A tudós nők közül kétségtelenül Marie Curie a legismertebb. Maria Sklodowska néven született, 1867-ben Varsó közelében. lengyel származású francia fizikus és kémikus, a radioaktivitás úttörő kutatója. Ő volt a párizsi egyetem első női professzora, azonkívül elsőnek kapott kétszer Nobel-díjat, a fizika, illetve a kémia területein végzett munkájáért. 1903-ban Henri Becquerellel és férjével, Pierre Curie-vel megosztva kapta meg a fizikai Nobel-díjat, majd 1911-ben (egyedüliként) a kémiai Nobel-díjat.

Hildegard von Bingen avagy Bingeni Szent Hildegárd volt az első tudós nő,akinek művei máig is fennmaradtak. 1098-ban született, gazdag német család tizedik gyermekeként. A disibodenbergi bencés kolostorban, ahol nyolc éves korától nevelkedett, Boldog Judit tanítványa, akinek halála után a közösség apátnője lett Később maga is kolostort alapított, Rupersbergenben. Állandó víziói és profétikus látomásai volt. Emellett azonban természettudományi és orvosi könyveket írt.

 

Napjainkban éppoly nehéz nőként érvényesülni, mint az elmúlt századokban, erre utaló tény az is, hogy 186 orvosi Nobel-díjas között, méltatlanul mindösszesen 7 nő található, holott kiváló kutatónők voltak, mégis alig tud róluk a világ. Ezért bejegyzés sorozatomban e 7 tudós hölgyet szeretném bemutatni az ókortól napjainkig:

 

A matematikatörténet első nőalakja az ókor végén élt Alexandriában, neve Hüpatia (idegen írásmóddal: Hypatia, görögül: Υπατία) (kb.370-415 március) matematikus, csillagász és filozófus.