A férfi erős, biztos támasza a családnak. Vagy mégsem? A közelmúltban nők indítottak egy hazai mozgalmat, amelynek a neve: Mentsük meg a férfiakat!

Ma hazánkban 5 középkorú férfi közül mindössze 3 éli túl a 65. életévét. A magyar középkorú férfiak rossz egészségi állapotát és korai, magas halálozási arányát főként a tartós stressz, a depresszió, a magas munkahelyi és társadalmi elvárások okozzák.

Riasztó adatok

Nemzetközi és hazai kutatások bizonyítják, hogy 1960 és 2005 között a 40–69 éves magyar férfiak halálozása 55 százalékkal emelkedett. Míg térségünkben a 60-as években viszonylag jók voltak az egészségi mutatók, addig a középkorú férfiak halálozása ma magasabb, mint a 30-as években volt. Annak a valószínűsége, hogy egy férfi hazánkban túléli a 65. életévét, ma csupán 59 százalék.

Ez az arány Ausztriában például 80 százalék. A régiónkban tapasztalható egészségi krízis hátterében a krónikus stressz és az azzal való megbirkózási készségek elégtelensége található. Míg az objektív mutatók (gének, életkor, nem) hatásait igen nehéz befolyásolni, a stresszel való megbirkózás készsége erősíthető. Ez a felismerés ösztönözte a mozgalom megalapítóját, Arany Ágnest, hogy a problémára felhívja a figyelmet.

A férfi, aki sosem sírhat

„Azt már számos pszichológiai tanulmány bizonyítja, hogy a férfiak stressztűrő képessége a nőkéhez képest sokkal kisebb – mondja Ágnes, aki harmonikus párkapcsolatban él, és egy 13 éves fiú boldog anyukája. – A párom és a fiam révén tehát duplán érintett vagyok abban, hogy a férfiak újkori veszélyeztetettségén segítsek változtatni. A mozgalom ötlete néhány hónapja fogalmazódott meg egy újságcikk alapján, amelyben leírták az elképesztő tényt: ma Magyarországon öt férfiból mindössze három éli túl a 65. életévét! A hazai középkorú nők sincsenek persze rózsás helyzetben: idő előtti halálozásuk is háromszor magasabb, mint az európai átlag.”

Az eredetileg üzemgazdász végzettségű Ágnes a marketing, a rendezvényszervezés területén kezdett dolgozni, így férfi kollégáit látva tapasztalhatta meg közvetlenül, hogy a stresszes, rohanó élet milyen pusztítást képes véghezvinni a modern férfilélekben.

„Egy nő azzal, hogy időnként jól kisírhatja magát – érvel Ágnes –, már tett valamit azért, hogy a napi feszültséget és a stresszt legalábbis részben feloldja. Ám a férfiaknak még a mai közfelfogás szerint sem illik sírni, panaszkodni, mert attól félnek, hogy gyengének látszanak majd a környezetük szemében. Másrészt a férfiak sokkal szemérmesebbek, ha arról van szó, hogy a problémáikat, gondjaikat kibeszéljék. Inkább befelé szenvednek és őrlődnek. Ez a stressz legbiztosabb melegágya.”

Nem csupán pénzkérdés

Ágnes szerint a férfistressz feloldása elsősorban szemléleti kérdés. „Az nyilvánvaló, hogy a férfi teljesítménycentrikus a nőhöz képest. És ennek a túlhajszolása öli meg őt elsősorban, mert a megfelelni vágyás stresszeli leginkább. Egyre gyakoribb, hogy a nő több pénzt visz haza, mint a férje. Ezt a helyzetet pozitívan megélni éppen úgy érdeke a nőnek, mint a férfinak – mondja az alapító. – A mozgalmunk lényege, hogy tréningeket, tanfolyamokat szervezünk, ezekhez támogatókat keresünk, és felvilágosítómunkát végzünk. A weblapunkon állandóan közzétesszük a legfrissebb kutatásokat a témában. Bárki csatlakozhat, akinek fontos az a gondolat, hogy mi, nők nem élhetünk férfiak nélkül, és ők se nélkülünk. A »Mentsük meg a férfiakat!« mozgalom tehát nemcsak a férfiak, hanem a nők érdekében is tevékenykedik.”

Férfiszerepek eltűnőben

A pszichológusok szerint a férfiak hat alapvető szereppel rendelkeztek a történelem folyamán, amelyek megélése ma már nehézségekbe ütközik:

A királyszerepet az édesanyától kapja meg a fiúgyerek, közvetlenül a születés után. Könnyen felfedezhető a férfiakban a későbbiekben is ez a vágy a csodálatra.

A katonaszerep meghatározó szava az agresszió, amelyet nem megszüntetni, hanem mederbe terelni kell. Jó helyzetben van az a gyerek, akivel például az édesapa vagy a nagyapa „csatázik” otthon, mondjuk, megküzdenek egy várnak kikiáltott bokor meghódításáért.

A katonaszerepet követi a lovagszerep kialakulása az iskoláskorban. Fő jellemzője a gyengék védelme, valamint a romantika térhódítása.

A kamaszkorban alakul ki a papszerepelvárás is a férfiak felé, hogy legyen irányító szerepük abban, hogy a társadalom, ezen belül a család az emberi lét testi-lelki dimenziói mellett a szellemi lét dimenziójával egészüljön ki.

Szintén a kamaszkorban alakul ki a Casanova-szerep is. A fiúk ebben a szerepükben gyakorolják, hogy mivel lehet a lányokra hatni, mivel lehet őket meghódítani, hogyan kell udvarolni.

A férfiaknál utoljára az apa szerepe alakul ki.

Hivatalos weboldal: Mentsük meg a  férfiakat!