A Gazdasági Versenyhivatal egy korábbi döntése olyan gyakorlatot teremthet, amely fenyegetheti a gyerekeknek szóló reklámok egy típusát. Az Önszabályozó Reklám Testület szerint a GVH rossz törvényértelmezése miatt az ítélet rossz precedenst szülhet, ám a gyerekeknek reklámozó cégek egyelőre nem érzik a hatását.

idén márciusban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 1-1 millió forintos bírsággal sújtott két céget kiskorúaknak szóló nyereményjátékaival kapcsolatos reklámok miatt. Az M-Ágnes Játéknagykereskedő és Készítő Bt. és az Egmont Hungary Könyv- és Lapkiadó Kft. esetében a versenyhivatal tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot állapított meg. Az előbbi cég az általuk forgalmazott Nappy nevű játékkutyákat és Filly fantázianevű királyi családot reklámfilmekkel, plakátokkal és bannerekkel népszerűsítette. A reklámokban olyan üzenetek jelentek meg, mint például a „Gyűjtsd össze mindegyiket!”, amellyel a játékok megvásárlására szólították fel a kiskorúakat. 

A gyerekeknek szóló reklámok esetében a gyerekek vásárlásra való közvetlen felszólítását állapította meg a GVH, amely a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) mellékletének 28. pontja szerint nem megengedett. (A törvény a következőt minősíti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak: "Reklámban gyermekkorúak közvetlen felszólítása a reklámozott áru megvételére, illetve igénybevételére vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott árut.")

Az üggyel kapcsolatban az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) is megfogalmazta véleményét, és állásfoglalásukban több ponton is aggályosnak tartják a GVH döntését. A testület felvette a kapcsolatot több hasonló európai szervezettel is, akik nem találkoztak még olyan eljárással, amit az adott paragrafus, vagyis a Fttv. mellékletének 28. pontja alapján indítottak.

A probléma az, hogy az Fttv. az európai szabályozás átvétele, tehát egy fordítás, amiben a „direct exhoration” kifejezés, illetve annak magyar megfelelője a vitatott. Az ÖRT hangsúlyozza, hogy a jogszabály a gyermekeknek szóló kommunikáció csak egy szűk területét tiltja. Nem a közvetlen felszólítás és nem is a vásárlásra ösztönzés a tilos, hanem a vásárlásra történő közvetlen felszólítás. A „direct exhoration” kifejezés magyar megfelelője a „túl erőteljes, egyértelműen agresszív, direkt és kifejezetten sürgető tevékenység”. Szerintük ennek alapján önmagában a „gyűjtsd össze” kifejezés miatt kétséges, hogy eljárást lehessen kezdeményezni. Magyar fordításban amúgy legtöbbször a buzdítás szerepel az exhortation jelentéseként.

Az ÖRT hivatkozik továbbá az eredeti szövegben szereplő „in advertising” kifejezésre, amely álláspontjuk szerint magát a gyűjtésre építő promóciót nem foglalja magában, így azt nem is tiltja. Így tehát szerintük a vásárlásra nem, de a gyűjtésre fel lehet szólítani, hiszen az történhet akár csere útján is, akár arra hívhatja fel a figyelmet, hogyha megveszed a terméket, ne dobd el például a csomagolását vagy matricát, illetve a későbbi vásárlások alkalmával e márka melletti hűségre ösztönöz.. Továbbá felhívják a figyelmet arra, hogy a jogszabály egyértelmű abban, hogy nem tiltja a gyerekeknek szóló reklámot, vagyis a reklám hatásától nem tiltja el a gyerekeket. Az ÖRT szerint bizonyára nem is volt célja a GVH-nak, hogy túl szűken értelmezze a jogszabályt, de mivel ezek voltak az első ilyen típusú ügyek, problémás lenne, ha ez lenne a példa a továbbiakban.

Az ÖRT hivatkozik továbbá az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága által kiadott brossurára is, amelynek példái alapján a megfelelésre, a szófogadás elvére építő reklám tilalma lehet a jogszabály értelmezése. Ezt támasztja alá az általuk felkért pszichológus, Mannhardt András véleménye is, aki azt írta le, hogy lélektani szempontból az olyan reklámüzenetek az elítélendők, amelyek át akarják ugratni a gyerekkel a tudatos mérlegelés fázisát, és mindjárt a kész döntést akarják sulykolni, ilyen például a „Vedd meg!” felszólítás is. Véleményéből az is kiderül továbbá, hogy ideális helyzetben a gyerek és a szülő között kialakul egy szabályrendszer, ami meghatározza, mit és hogyan fogyaszthat a gyerek, ez is a tudatos vásárlói létre készíti fel őket.

Becker György reklámpszichológus ezzel szemben azt gondolja, hogy egy gyereknél még nincs különbség a „Vedd meg!” és a „Gyűjtsd össze!” felszólítások között. Véleménye szerint a gyerekek fejében csak a hiány jelenik meg, amely hiányt a vásárlással lehet pótolni. Továbbá felhívja a figyelmet, hogy ennek a hiány keltette feszültségnek feloldója lehetett volna egy fórum, amelyet azonban a reklámozó elmulasztott kialakítani, így a büntetést indokoltnak érzi.

A szakember jogosnak tartja a másik döntést is, hiszen az Egmont olyan nyereményjátékot hirdetett, amelyen való részvétel feltétele a gyűjtés. A gyerekek azonban ezt a fajta valószínűséget Becker szerint nem tudják kezelni: „A gyűjtéssel összekötött játék nemcsak azért frusztráló a gyermek számára, mert nem képes kezelni a valószínűség fogalmát, hanem főként azért, mert ő a nyereményt a gyűjtéssel már gyakorlatilag kiérdemelte” – írta le. Tehát ők csak szorgalmasan gyűjtenek, és mégis lehet, hogy nem kapnak érte semmit. A pszichológus szerint ez ellentmond minden nevelési elvnek.

További aggályként merült fel a GVH döntésével szemben, hogy a jogszabály nem értelmezi a közvetlen felszólítás fogalmát, így az tágan értelmezhető, mégsem lehet a legszélesebb módon értelmezni azt. Dr. Balogh Virág ügyvéd – a GVH volt irodavezetője – is a fogalom értelmezési kereteinek problémájára hívta fel a figyelmet. „A versenyhivatali értelmezéssel kapcsolatban felmerülhet, hogy az túl tág, ami szélsőséges értelmezés esetén oda vezethet, hogy a gyermekeknek szóló reklámok általánosan tilthatóak lennének” – fogalmazott. Elmondta, hogy a jogszabály alapja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló uniós direktíva, amely maximumharmonizációs irányelvként az összes tagállamban a fogyasztóvédelem azonos szintjét célozza – így zavaróvá válhat egy-egy tagállami hatóság szigorúbb jogértelmezése.

Nemes Ákos reklám és kereskedelmi szakjogász továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény csupán a gyermekeknek szóló reklámok meghatározott tartalmi elemét tilalmazza. „Egyetértek a GVH ítéletével abban, hogy ezt nem lehet a »vedd meg« fordulatra korlátozni, azonban olyan szöveget, amely a gyűjtésre szólít fel, csak akkor lehet a feketelista hatálya alá vonni, amennyiben megállapítható, hogy a gyűjtésre való felszólítás a termék megvásárlásától nem függetleníthető” – fejtette ki. Erre is hivatkozik az ÖRT, amikor támadja a GVH döntését, szerintük ugyanis a „Gyűjtsd össze mindet!” szlogen nemcsak vásárlásra szólít fel, hanem csere útján történő gyűjtést is magában foglal. Nemes Ákos szerint is túl tág a GVH értelmezése, és ez ellentétben áll a jogalkotói céllal, és egyben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv uniós értelmezésével.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) a már hivatkozott paragrafus alapján nem indított még eljárást – válaszolták kérdésünkre, azonban voltak olyan ügyek, amelyek onnan kerültek át a GVH-hoz hatásköri szabályok miatt. Az NFH gazdasági reklámtevékenység körében végzett, ezen területet érintő 2011-es vizsgálatának eredményei szerint a vizsgált 48 reklámból 2 nem felelt meg a gyermek és fiatalkorúak védelmét célzó reklámjogi előírásoknak. Arra a kérdésünkre, hogy ez a két ügy módosította-e az NFH gyakorlatát, nem kaptunk választ.

A fenti kérdéssel megkerestünk több olyan céget is, amelyek számos gyerekeknek szóló terméket gyártanak és reklámjaik is a kiskorúakat célozzák meg. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az ő reklámozási szokásaikat megváltoztatta-e a GVH szóban forgó két büntetése, óvatosabbak lettek-e, esetleg volt-e olyan reklámjuk, amit a szigorú döntés után kérdésessége miatt nem használtak? A megkeresett cégek között volt a Hasbro, a Mattel, a McDonald’s, a Piatnik és a Danone is. A cégek egybehangzóan azt válaszolták, nem tudnak, nem hallottak az ügyről, nem értesültek a GVH két büntetéséről. Ennek megfelelően ugyanúgy reklámoznak. Így a félelem egyelőre alaptalannak bizonyult, amit az is megerősít, hogy az említett két ügy óta nem született hasonló okok miatt büntetés, illetve, mint az ÖRT-től megtudtuk, azóta ügyet sem indítottak.

A GVH szerkesztőségünkhöz elküldött válaszában azt írta, csak ismételni tudja, a két említett ügy kapcsán megfogalmazottakat. Válaszukat keretes írásunkban olvashatják.

forrás kreatív