Egy amerikai vizsgálat szerint a természetes életmód jelentősen csökkenti a szervezetbe kerülő hormonális hatású anyagok (EDC) mennyiségét.

A felmérésben a kutatók kismamák vizeletében mérték meg számos krónikus betegség kialakulását elősegítő műanyagadalék-anyagok koncentrációját. A tíz mintából hét esetben megtalálták a biszfenol-A-t, míg a ftalátvegyületek minden esetben kimutathatóak voltak.

Mivel a vizsgált vegyületek a szervezetből gyorsan kiürülnek, ezért az eredmények kiértékeléséhez elég volt a résztvevőket az előző 48 órában végzett tevékenységeikről kikérdezni.

A MECPP vegyület elsősorban azokat érintette, akik lágy élelmiszercsomagoló anyagokkal kerültek kapcsolatba. A DEHP azok szervezetében volt a legmagasabb, akik az előző 48 órában voltak autóban, mivel ez az anyag gyakori összetevője a gépkocsik belső burkolatának. A MEP vegyületet csak egy kismama szervezetéből sikerült kimutatni. A jelentős mennyiségű vegyület a kutatók szerint hajspréből vagy parfümből kerülhetett a szervezetébe.

Bár a vizsgálatokban csak kevés mintát értékeltek, az eredmények alapján a kutatók egyértelműnek látják, hogy az életmódunkkal jelentős mértékben befolyásolhatjuk a szervezetünkbe kerülő hormonális hatású anyagok mennyiségét.

Egy hazai felmérés szerint az emberek környezetvédelem iránti nagyobb elhivatottsága nem feltétlenül jelent a gyakorlatban észlelhető környezeti előnyt. A vizsgálat megállapította, hogy hasonló ökológiai lábnyommal bírnak azok az emberek, akik környezettudatosnak tartják magukat, mint akik kevésbé veszik figyelembe napi tevékenységük során a környezeti szempontokat.

A kutatók szerint az érdekes eredmény oka az lehet, hogy a környezetvédelemhez való pozitív hozzáállás nem feltétlenül jelenti a szokások változását. Gyakran a nehézségekre hivatkozva végül nem változtatnak rossz szokásaikon a környezetért tenni akarók, vagy a tényleges környezeti hatás kisebb az illető által feltételezettnél. A több mint ezer fogyasztó bevonásával végzett felmérésben az embereket három csoportra osztották az alapján, hogy miket tettek az elmúlt egy hónapban a környezet védelme érdekében (például szelektív hulladékgyűjtés, csökkentett autóhasználat). A válaszadók negyede került a környezeti szempontból kedvező „zöld”, negyede a kedvezőtlen „barna” és mintegy fele „átlagos” csoportba.

A vizsgálat tényezők közül a jövedelem mértéke volt észrevehető hatással az ökológiai, illetve a széndioxid-lábnyomra. Annak ellenére, hogy a felmérésben részt vevő magasabb jövedelműek csak kis arányban kerültek a „barna” csoportba, jellemző, hogy a szegényebbek kevésbé környezettudatos szokásaik ellenére is kisebb mértékben terhelték az ökoszisztémát. Azok között, akik azonos jövedelmi csoportba tartoztak nem volt lényeges eltérés a környezeti hatásokban környezettudatosságuk esetleges eltérése ellenére sem.

Ugyanakkor a kutatás lehangoló eredményei nem szabad, hogy lemondóvá tegyenek, hiszen egy kis odafigyeléssel és természetes életmóddal nem csak az egészségünk, hanem a környezet fenntarthatósága érdekében is sokat tehetünk. A legfontosabb szempontokat a Tudatos Vásárlók Egyesülete gyűjtötte össze. Így például vásárlás előtt érdemes összeírni, mire van szükségünk, hiszen a nagy üzletek profi módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. A bevásárlóközpontok helyett hasznosabb a piacon, vagy helyi boltban vásárolni. Arról is dönthetünk, amikor kiválasztjuk, mit teszünk a kosarunkban, hogy mit és kit támogatunk: a környezetszennyezést, a vegyszerezést, gyermekmunkát, a buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását? Jobb, ha kerüljük az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár.

A hormonhatású anyagok szervezetbe kerülésével foglalkozó cikk itt érhető el.

                                                                                          (ScienceDaily)