A kutatások során arra is fény derült, hogy a tápláléknak nemcsak antioxidatív tulajdonságai jelentenek előnyt, hanem sok más olyan élettani hatás is megfigyelhető, amelyek túlmutatnak a tápanyagok közvetlen biológiai következményein, bizonyos funkciókat erősítenek, hatékonyabbá teszik a szervezet védekező rendszerének működését. Ebből jött létre a funkcionális élelmiszerek fogalma, és alakították ki ezek minősítési, eljárási szabályait, elsőként Japánban. A funkcionális élelmiszerek elnevezése Japánban „meghatározott egészségi hasznosságú élelmiszerek”. Ezek olyan feldolgozott élelmiszerek, amelyek tápláló jellegük mellett segítik az egyes testi funkciókat. Nemcsak erősítik a szervezet védekező mechanizmusait, hanem hozzájárulnak a betegségek megelőzéséhez, mint pl. a magas vérnyomás vagy cukorbetegség. Ugyanakkor gyorsítják a betegségek lezajlása utáni felépülést, javítják a fizikai állapotot és lassítják a szervezetünk öregedését (Biró et al., 1997). Childs és Poryzees (1998) szerint azt a terméket, amely bármilyen pozitív hatással van a szervezetünkre táplálék-gyógyszerként vagy tápgyógyszerként (nutraceuticals/ nutritional foods), gyógyhatású élelmiszerként (pharma food/ medical foods), designer élelmiszerként (designer foods), vagy szuper-élelmiszerként (super foods) nevezik. Legelterjedtebben funkcionális élelmiszerként emlegetjük a gyógyhatású élelmiszert, bár élelmiszerre nem jelenthető ki a gyógyhatás az EU szabályozás szerint. Az American Dietetic Association álláspontja szerint a funkcionális élelmiszer teljes élelmiszert jelent, amely lehet gazdagított, dúsított, vagy erősített és amely előnyös az egészségre akkor, ha a változatos étrend részeként, hatékony mennyiségben fogyasztják (Position…, 1999). Európában a European Commission Concerted Action on Functional Food Science (FUFOSE-Group) 1999-ben a következő definíciót ajánlotta: „Az élelmiszer akkor tekinthető funkcionálisnak, ha a megfelelő táplálkozásélettani hatásokon túlmenően, a szervezetben egy vagy több cél-funkcióra kimutatható pozitív hatása van úgy, hogy nemcsak a jobb egészségi állapot vagy kedvezőbb közérzet, hanem a betegségek kockázatának csökkenése érhető el.

A funkcionális élelmiszer kizárólag élelmiszer formájában kínálható, nem mint tabletta vagy kapszula. A szokásos táplálkozási magatartás integrális részét képezze és hatását már a szokásos fogyasztási mennyiségnél fejtse ki” (Diplock et al., 1999, Katan, 1999). Tulajdonképpen sok mindennapi élelmiszer tekinthető funkcionálisnak, hiszen tartalmaznak olyan komponenseket, amelyek megfelelnek az előbbi kritériumoknak. Döntő szempont az, hogy a funkcionális ingrediensek megtalálhatók legyenek a már addig is szokásosan fogyasztott élelmiszerekben, és ezek élettani hatását alapos, átfogó tudományos tanulmányokkal bizonyítsák. A funkcionális élelmiszerek csak az egészséges étrenddel és életvitellel összefüggésben értelmezhetők, nem egészségmegőrző vagy betegségmegelőző csodaszerek (Schenker, 1999). A funkcionális élelmiszerek fogalmának meghatározása a szakirodalomban nem egységes. Máig nem rendelkezünk egy általánosan elfogadott definícióval, mivel a szakembereknek mindeddig nem sikerült egyetértésre jutniuk abban a kérdésben, hogy mi tartozik ebbe a kategóriába és mi esik rajta kívül – beleértsük-e például a táplálék kiegészítőket, vagy a gyógyszerhez hasonlatos porokat, kapszulákat.

Funkcionális élemiszerek rendelése

A különféle felfogások azonban többé-kevésbé megegyeznek abban, hogy olyan élelmiszerekről van szó, amelyek az egészségre és a közérzetre kedvező hatással vannak. A mesterséges adalékanyagok nélküli, bio vagy natúr táplálékoknak nemcsak antioxidáns tulajdonságai, hanem sok más élettani hatása is megfigyelhető, pl. bizonyos élettani funkciókat erősítenek, hatékonyabbá teszik a szervezet védekező, immunrendszerének működését. Ebből jött létre a funkcionális élelmiszerek fogalma és alakították ki ezek minősítési, eljárási szabályait, elsőként Japánban. A funkcionális élelmiszerek elnevezése Japánban „meghatározott egészségi hasznosságú élelmiszerek”. Ezek olyan feldolgozott élelmiszerek, amelyek tápláló jellegük mellett elősegítenek egyes testi funkciókat: erősítik a szervezet védekező mechanizmusait, hozzájárulnak betegségek megelőzéséhez, mint pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, gyorsítják a betegségek utáni felépülést, javítják a fizikai állapotot, és lassítják az öregedést (Biró et al., 1997). Childs és Poryzees (1998) szerint azokat a termékeket, amelyek bármilyen speciális pozitív hatással vannak a szervezetünkre táplálék-gyógyszerekként vagy tápgyógyszerekként (nutraceuticals/ nutritional foods), gyógyhatású élelmiszerekként (pharma food/ medical foods), designer élelmiszerekként (designer foods), vagy szuper-élelmiszerekként (super foods) nevezik. Sok esetben azonban összefoglalóan funkcionális, egészségvédő élelmiszerekként emlegetjük azokat. Az American Dietetic Association álláspontja szerint a funkcionális élelmiszer teljes élelmiszert jelent, amely lehet gazdagított, dúsított vagy erősített és amely előnyös az egészségre akkor, ha a változatos étrend részeként, hatékony mennyiségben fogyasztják (Position…, 1999). Európában a European Commission Concerted Action on Functional Food Science (FUFOSE-Group) 1999-ben a következő definíciót ajánlotta: „Az élelmiszer akkor tekinthető funkcionálisnak, ha a megfelelő táplálkozásélettani hatásokon túlmenően, a szervezetben egy vagy több cél-funkcióra kimutatható pozitív hatása van úgy, hogy jobb egészségi állapot vagy kedvezőbb közérzet és/vagy a betegségek kockázatának csökkenés érhető el.

Funkcionális élelmiszer kizárólag élelmiszer formájában kínálható, nem mint tabletta vagy kapszula. A szokásos táplálkozási magatartás integrális részét képezze, és hatását már a szokásos fogyasztási mennyiségnél fejtse ki” (Diplock et al., 1999, Katan, 1999). Tulajdonképpen sok mindennapi élelmiszer tekinthető funkcionálisnak, hiszen tartalmaznak olyan komponenseket, amelyek megfelelnek az előbbi kritériumoknak. Döntő szempont az, hogy a funkcionális ingrediensek megtalálhatók legyenek a már addig is szokásosan fogyasztott élelmiszerekben, és ezek élettani hatását alapos, átfogó tudományos tanulmányokkal bizonyítsák. A funkcionális élelmiszerek csak az egészséges étrenddel és életvitellel összefüggésben értelmezhetők, nem egészségmegőrző vagy betegségmegelőző csodaszerek (Schenker, 1999). A funkcionális élelmiszerek fogalmának meghatározása a szakirodalomban nem egységes. Máig nem rendelkezünk egy általánosan elfogadott definícióval, mivel a szakembereknek mindeddig nem sikerült egyetértésre jutniuk abban a kérdésben, hogy mi tartozik ebbe a kategóriába és mi esik rajta kívül – beleértsük-e például a táplálék kiegészítőket vagy a gyógyszerhez hasonlatos porokat, kapszulákat. A különféle felfogások azonban többé-kevésbé megegyeznek abban, hogy olyan élelmiszerekről van szó, amelyek az egészségre és a közérzetre kedvező hatással vannak.

Funkcionális élemiszerek rendelése