A magyar élelmiszeripar további pozícióvesztés elé néz, részben a "hard diszkontok" további térnyerése miatt, hiszen ott igen alacsony a magyar termékek aránya.

A magyar élelmiszeripar az EU-csatlakozás nagy vesztese - fogalmazott előadásában Raskó György, agrárközgazdász a GKI Gazdaságkutató Újratervezés című konferenciáján. A szakember elmondta: hét év alatt 700 milliárd forintos, 27 százalékos piacvesztést szenvedett el az ágazat, 2000 óta a termelés 23, a foglalkoztatottak száma 25 százalékkal esett vissza.

Brutális veszteségek

A magyar piacon az import aránya 28 százalék körülire nőtt, ezen belül is különösen a tej-, tejtermék- és sertéshús-behozatal öltött elképesztő méreteket. A 2008-2010-es évek átlagában az előbbi csoportot tekintve az import súlya már 40 százalék feletti, utóbbinál pedig 38,4 százalék. A baromfihús és bor ugyanakkor még tartja magát: előbbi szektor relatíve versenyképes, miközben a tej- és tejtermékek esetében nem igazán jók az éghajlati adottságaink. Ami a hazai sertéshús piacvesztését illeti, Raskó szerint a technológiai fejlesztések elmaradása azt eredményezte, hogy a brazil import immár olcsóbb, mint a magyarországi termelésű áru.

Az ár a legfontosabb - világrekorder Lidl-Aldi-páros

A magyar fogyasztó számára, ha meginterjúvolják, az a legfontosabb, hogy magyar terméket vásároljon. Ha viszont a boltban kell döntenie, messze az ár a legfontosabb tényező, amit jócskán lemaradva követ a minőség, a márkanév és az eredet. A márkahűség erős korrelációban van a jövedelemszinttel: a hazai fogyasztó e tekintetben a bolgár és a román polgárokhoz viselkedik hasonlóan, szemben például a svéd és az osztrák fogyasztókkal. Mindennek fényében nem meglepő a hard diszkontok tempós előretörése - derült ki Raskó előadásából.

A Lidl és az Aldi láncok piacra lépésük öt éve alatt együttesen 13 százalékos részesedésre tettek szert - ez a tempó a szakember szerint világrekordnak tekinthető. Az idén együttes forgalmuk 265-271 milliárd forintot érhet el. Tavaly a Lidl 130 üzlettel 165 milliárd forintos forgalmat, az Aldi pedig 64 egységgel 84 milliárdos bevételt produkált. A magyar élelmiszeripar szempontjából mindez azért különösen fontos, mert e láncokban a magyar termékek aránya 30 százalék alatti - hívta fel a figyelmet Raskó György.

Többet is fizetünk a magyar termékekért

Az árérzékenység mellett ugyanakkor van egy sor olyan termék, ahol a hazai fogyasztók hajlandóak többet fizetni a magyar eredetű élelmiszerekért.

Ezek a következők:

    liszt, rizs (5-10 százalékkal),

    feldolgozott baromfi- és sertéshús-termékek, elsősorban a márkázottak, pl. Pick szalámi, Gyulai kolbász, Mastergood tanyasi csirke (15-30 százalékkal),

    zöldség-gyümölcs (20-40 százalékkal),

    márkázott szeszes italok, pl. villányi bor, gyümölcspálinka (10-30 százalékkal).

Több hungarikumnál ugyanakkor ez a felár nincs meg - hívta fel a figyelmet Raskó. A tokaji bor például jóval olcsóbb itthon, mint külföldön, a fűszerpaprika esetében pedig a tapasztalatok szerint nemigen számít a fogyasztónak, hogy honnan jön.

Bio és kézműves a siker kulcsa?

A kormányzat által szorgalmazott, a mezőgazdasági nyersanyagok helyben történő feldolgozása, a kézműves és bio élelmiszerek preferálása vidéki munkahelyeket és hozzáadott értéket eredményez. E termékeknek ugyanakkor nehéz bekerülniük a kiskereskedelmi láncokba, továbbá drágák is: a házisonka és -sajt például 40-100 százalékkal kerül többe, mint a láncokban kínált termékek. Mindent egybevetve a lakosság 5-10 százaléka lehet rendszeres fogyasztója ezeknek a termékeknek, azaz inkább választékbővítésről van szó.

Mindeközben a hazai élelmiszeripar súlyos hatékonysági és versenyképességi elmaradásban van, immár a lengyel és a román színvonalhoz képest is. E két országban ugyanis komoly élelmiszeripari fejlesztések valósultak meg, vagyis amíg a hazai ágazatból kiáramlott a tőke, ott befektetések valósultak meg. Ott szeretik a nagy nyugati cégeket, Magyarországon nem - fogalmazott Raskó, aki szerint ezek a folyamatok további veszteséget okoznak majd a magyarországi élelmiszeriparnak. Hozzátette: a Magyarországon forgalmazott francia President-csoport sajtjait 99 százalékban Lengyelországban gyártják. A magyar nyerstej mindeközben kelendő, az olaszok akár a teljes hazai mennyiséget is fel tudnák vásárolni, hogy azután a hatékonyabb tejiparuk révén márkás, jobb minőségű termékeket állítsanak elő belőle.

A befektetési hajlandóság a feketegazdaság magas aránya miatt is alacsony: ennek átlaga 20 százalék körüli, de a hús-, baromfi- és sütőiparban 30 százalék feletti. Az áfaemelés mindezt tovább erősíti majd, amivel a legális gazdaság nem tud versenyre kelni - vélte a szakember. A befektetőket emellett a kormány nagyüzemmel, iparszerű élelmiszer- és mezőgazdasági termeléssel ellenséges megnyilvánulásai szintén távol tartják.

Forrás: Napi Gazdaság